A világ legnépszerűbb dalversenye manapság az Eurovíziós Dalfesztivál, amit mindig abban az országban rendeznek, ahonnan az az előadó származik, aki megnyerte a versenyt. Azonban több mint 20 éve már hogy a legnagyobb Távol-keleti zenei fesztivált már nem rendezik meg. A Yamaha World Popular Song Festival (Yamaha Song Contest) az Eurovíziónál jóval széleskörűbb volt és néhány napra összehozta a világ különböző országait, kultúráit és énekeseit. Érdekesség, hogy egy országot akár több énekes is képviselhetett. Akár 1500-1800 jelentkező énekesből vagy együttesből válogatta ki a szűri a legjobb harminckettőt akik két körben léphettek a nagyközönség elé a 115 ezer férőhelyes Nippon Budokan Hall-ban. A harmadik nap a fináléba csak 16-an kerültek be és ebből került ki a győztes, aki hazavihette az arany medált vagyis a Yamaha Grand Prix-t. Később történtek kisebb változások is. Kezdetben csak egy előadó vihette haza a nagydíjat, majd később egy nemzetközi és egy japán is kapott, tehát egyszerre két győztest hirdettek. Pár év elteltével a 80-as években már különdíjakat is osztottak, a legkiemelkedőbb előadásmód, kiemelkedő előadásmód és kiemelkedő dal kategóriában valamint Gold és Kawakami díjat is odaítéltek a legjobbaknak.
1969-től 1987-is rendezték meg a háromnapos fesztivált. 1988-ban már csak 12 országból érkezett 15 jelentkező, köztük Ausztráliából Kyle Minogue. Az egy naposra zsugorodott fesztivál győzteseiről (ha egyáltalán volt kihirdetett győztes) nincs adat.
1989-ben pedig már csak egy "All Stars" koncert került megrendezésre az addigi Grand Prix nyertesek közül a 9 legjobb előadó lépett fel. A koncertet a közös dallal nyitották, majd az első énekes, pontosabban duó az Adam & Eva and the Newton Family volt... vagyis a Neoton Família akik 1984-ben kapták meg a nagydíjat Time Goes By (Holnap hajnalig) című dalukért. Csepregi Évát egyébként a Távol Keleten Eva Sun művésznéven ismerték és a legsikeresebb magyar énekesnő volt Japánban. Leslie Mandokival (Mándoki Lászlóval) például az 1988-as szöuli olimpia dalát énekelték közösen Korea címmel, ami végül mégsem lett olimpiai dal de a két énekes többször koncertezett Koreában és Japánban is.
A koncert Stevie Wonder vendégszereplésével ért véget, ám még előtte Bonnie Tyler zárta a sort aki 1979-ben nyert a Sitting on the Edge of the Ocean című dalával és a búcsúkoncerten a Holding Out for a Hero-t is elénekelte a Yamaha Pops Orchestra kíséretében. A 10 millió jenes bevételt az UNICEF javára ajánlották fel.
Tulajdonképpen egy igen jól működő produkció zárta be kapuit 20 év után hiszen olyan -akkoriban még kezdő- előadók is bekerültek a legjobb 16 közé, mint Demis Roussos, Céline Dion (aki különdíjat nyert) a már említett Kyle Minogue, Bryan Adams, Karel Gott és Eros Ramazotti. Magyarországot kétszer képviselte az LGT. 1970-ben Kóbor János és az Omega a Gyöngyhajú lány című dallal kerültek a dobogó harmadik helyére és különdíjjal jutalmazták. 1972-ben a második fordulóban negyedikként fellépő Kovács Kati állt színpadra Van jó minden rosszban című dalával, de a döntőbe nem jutott be. 1973-ban Koncz Zsuzsa, 1974-ben Vincze Viktória (4. helyezett - különdíjas) 1975-ben pedig az LGT az Álomarcú lány című dallal nem jutottak be a legjobbak közé. 1979-ban Szűcs Judit a Tender Loving Touch című számával nem ért el nagy sikert (Bonnie Tyler vitte haza a nagydíjat) 1983-ban a Neoton nyert 1984-ben pedig Katona Klári utazott japánba hogy elbűvölje a zsűrit az Amíg várok rád című dalával, de Ő sem került be a legjobbak közé. Az utolsó magyar versenyző 1987-ben a Viky & Flirt (Viki és a Flört) együttes volt, szóra sem érdemes produkcióval.
Az Grand Prix díjasok közül manapság egyetlen egy énekes maradt meg a köztudatban, mégpedig Bonnie Tyler, akinek nyertes dalát még japán nyelven is feldolgozták (Bonnie pedig még spanyol nyelven is lemezre énekelte)
Minden évben megjelent az adott évi dalverseny legjobbjaiból egy hanglemez illetve a 80-as évek végén két Best of kiadvány. Egy hanglemez és egy CD, az utóbbin Bonnie és a Neoton Família nyertes dala is hallható így megmaradtak ezek az igazi zenei csemegék az utókor számára. Többek között ennek a versenynek köszönhető hogy több magyar énekesnek is jelentek meg lemezei a szigetországban illetve turnézhattak is Japánban. Végezetül pedig a Dalfesztivál mottója:
1969-től 1987-is rendezték meg a háromnapos fesztivált. 1988-ban már csak 12 országból érkezett 15 jelentkező, köztük Ausztráliából Kyle Minogue. Az egy naposra zsugorodott fesztivál győzteseiről (ha egyáltalán volt kihirdetett győztes) nincs adat.
1989-ben pedig már csak egy "All Stars" koncert került megrendezésre az addigi Grand Prix nyertesek közül a 9 legjobb előadó lépett fel. A koncertet a közös dallal nyitották, majd az első énekes, pontosabban duó az Adam & Eva and the Newton Family volt... vagyis a Neoton Família akik 1984-ben kapták meg a nagydíjat Time Goes By (Holnap hajnalig) című dalukért. Csepregi Évát egyébként a Távol Keleten Eva Sun művésznéven ismerték és a legsikeresebb magyar énekesnő volt Japánban. Leslie Mandokival (Mándoki Lászlóval) például az 1988-as szöuli olimpia dalát énekelték közösen Korea címmel, ami végül mégsem lett olimpiai dal de a két énekes többször koncertezett Koreában és Japánban is.
A koncert Stevie Wonder vendégszereplésével ért véget, ám még előtte Bonnie Tyler zárta a sort aki 1979-ben nyert a Sitting on the Edge of the Ocean című dalával és a búcsúkoncerten a Holding Out for a Hero-t is elénekelte a Yamaha Pops Orchestra kíséretében. A 10 millió jenes bevételt az UNICEF javára ajánlották fel.
Tulajdonképpen egy igen jól működő produkció zárta be kapuit 20 év után hiszen olyan -akkoriban még kezdő- előadók is bekerültek a legjobb 16 közé, mint Demis Roussos, Céline Dion (aki különdíjat nyert) a már említett Kyle Minogue, Bryan Adams, Karel Gott és Eros Ramazotti. Magyarországot kétszer képviselte az LGT. 1970-ben Kóbor János és az Omega a Gyöngyhajú lány című dallal kerültek a dobogó harmadik helyére és különdíjjal jutalmazták. 1972-ben a második fordulóban negyedikként fellépő Kovács Kati állt színpadra Van jó minden rosszban című dalával, de a döntőbe nem jutott be. 1973-ban Koncz Zsuzsa, 1974-ben Vincze Viktória (4. helyezett - különdíjas) 1975-ben pedig az LGT az Álomarcú lány című dallal nem jutottak be a legjobbak közé. 1979-ban Szűcs Judit a Tender Loving Touch című számával nem ért el nagy sikert (Bonnie Tyler vitte haza a nagydíjat) 1983-ban a Neoton nyert 1984-ben pedig Katona Klári utazott japánba hogy elbűvölje a zsűrit az Amíg várok rád című dalával, de Ő sem került be a legjobbak közé. Az utolsó magyar versenyző 1987-ben a Viky & Flirt (Viki és a Flört) együttes volt, szóra sem érdemes produkcióval.
Az Grand Prix díjasok közül manapság egyetlen egy énekes maradt meg a köztudatban, mégpedig Bonnie Tyler, akinek nyertes dalát még japán nyelven is feldolgozták (Bonnie pedig még spanyol nyelven is lemezre énekelte)
Minden évben megjelent az adott évi dalverseny legjobbjaiból egy hanglemez illetve a 80-as évek végén két Best of kiadvány. Egy hanglemez és egy CD, az utóbbin Bonnie és a Neoton Família nyertes dala is hallható így megmaradtak ezek az igazi zenei csemegék az utókor számára. Többek között ennek a versenynek köszönhető hogy több magyar énekesnek is jelentek meg lemezei a szigetországban illetve turnézhattak is Japánban. Végezetül pedig a Dalfesztivál mottója:
"A zene minden emberiség közös nyelve. Átlép minden politikai és gazdasági határt, a zene örömei mindenütt kialakítanak az emberek között egy kapcsolatot. Ez a nemzetközi dalverseny ennek a szellemnek van szentelve."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése