17 órakor elindultunk a belvárosba a Dunakapu tér irányába, megnéztük a borkiállítást és kostolót majd a pavilonok között sétálgattunk, nézelődtünk fényképeztünk. 19 óra tájt megéheztünk és a nagy színpadtól egy utcányira egy hangulatos étterem kerthelyiségében fogyasztottuk el a jól megérdemelt és ízletes vacsorát. Még szinte alig fejeztem be az evést hallottam, hogy a Have You Ever Seen the rain című dalt kezdi el játszani a zenekar, aminek nem tartottam nagy jelentőséget, azt gondoltam, próbálnak még a fiúk az esti banzájra. Aztán egy rekedtes női hang elkezdte énekelni az első sorokat... az órámra néztem és még 20 óra sem volt. Azonnal eldobtam a villát, összeszedtem magam és szélsebesen fizettük a számlát és gyors sétával megcéloztam a színpadot. Már messziről láttam egy szőke, alacsony nőt a mikrofonoknál háttal állva. "Ez Bonnie!" - szólt a belső hang és pillanatok alatt a szinpad előtt teremtem. Tyler addigra már a Holding Out for a Hero című nótáját énekli majd a felénél abbahagyja és azt mondja: "Okay!" majd még egy kisebb szóváltás a zenészekkel és lesétál a pódiumról.
Hosszas várakozás veszi kezdetét. 21 órakor a Madoki Soulmates Steve Lukather és Al di Meola valamint az egyenesen az USA-ból érkezett zenekarral megkezdi a szuperkoncertet. 21:30 ... 22:00 ... 22:30 ... Bonnie még sehol, csak Mandoki Laci együttese ontja a dalokat. Nemsokkal 23 óra előtt azonban felkonferálják BONNIE TYLERt! A tömeg őrjöngeni kezd, szinte felfrissülésként hatott rájuk Bonnie hiszen közel 2 órás Mándoki Soulmates után már-már épp itt volt az ideje egy kis stílusváltásnak.
Én is a From the Heart - Bonnie Tyler Greatest Hits CD-met szorítva siettem hátra az öltözők előtt felállított kordonok elé. Bonnie egy ezüst színű osztrák rendszámú Audi csomagterébe rakta a virágot majd ismét felhívták a színpadra és Mándoki Lászlóval, Steve Lukhaterrel és Al di Meolával közösen adtak elő egy John Lennon dalt. Közben egyre többen érkeztek a kordonhoz, mindenki a kezében szorongatott egy Bonnie Tyleres szórólapot és együtt vártuk hogy aláírást kaphassunk. Bonnie ismét lejött a színpadról majd elvonult a konténerébe átöltözni. 10 perc elteltével a férje, Robert Sullivan, aki a menedzsere végigsétál a kordon belső oldalán és Bonnie Tyleres autogramkártyákat osztott (nekem kettőt is). Mivel kettőt kaptam, így láttam hogy nem fénymásolt - sokszorosított, hanem valóban egyenként lettek aláírva.
De ez nem volt elég! Ismét eltelt fél óra és egy fantasztikus tűzijáték. Ilyen nagy rakétát, ami az egész eget betakarta, még sosem láttam (de persze Pesten biztos volt). Mindenesetre nagyon szép volt. Időközben jó barátom, Laci (a magyar Bonnie Tyler oldal szerkesztője) is hátra ért és megmutatta nekem a közös képeket amiket a sajtótájékoztatón készített Bonnieval. :) (Micsoda mázlista) Az Ő Wings CD-jén már van Bonnie aláírás, nekem pedig a GH-re kellett volna. Egyébként Bonnie elhagyta az egyik fülbevalóját koncert közben, amit pont Laci édesapja vett észre és a koncert után az egyik technikus segítségével szerezte meg. (második mázli) :)
De éjfél után Tyler kijött a konténerből és rögtön beült az Audiba férje mellé és rendőri kíséret mellett megpróbáltak elindulni, bár az aláírásért váró tömeg kissé lelassította a haladást és a biztonsági örök gyűrűjét is megpróbálták megszakítani, de Bonnie csak integetett az autó hátsó üléséről, majd a szirénázó rendőrautók közöttegy győri étterembe hajtottak.
Én nagyon szeretem Bonniet, de nem bántam meg, hogy elmentem Győrbe, mert megismertem ezt a csodálatos várost is és hát a kedvencemet is láthattam és ha nem is Tőle, de a férjének köszönhetően nekem is jutott a dedikált képéből. Köszönöm Bonnie!
Én ezután még hamar az információs bódéhoz mentem hogy kérjek egy Bonnie-s nagy plakátot de azt mondták, majd holnap menjek vissza. Vasárnap visszamentem és hála az égnek, félretettek nekem egyet ami már a szobám falán ékeskedik.
Azt hiszem ez volt az idei nyár legjobb pillanata.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése